Valerij Gergijev budapestihez hasonló koncerttermi előadásai nagy sikert arattak Hamburgban és Barcelonában, szcenírozott formában pedig Bartók egyfelvonásosa, A kékszakállú herceg vára párdarabjaként a New York-i Metropolitanben.

Az 1953-ban született karmester rengeteget tett a 19. és 20. századi orosz repertoár népszerűsítéséért. Gergijev szinte mindennap dirigál valamelyik neves koncertteremben, operaházban. 1988-ban lett a Mariinszkij Színház zenei igazgatója, 1996-tól pedig a zenekar mellett az operáért és a balettért is ő felel.

Idén tavasszal mindhárom együttesét elhozza Magyarországra,

hiszen a Jolánta mellett Prokofjev balettje, a Hamupipőke is megtalálható a fesztivál programján április 22-én 15 és 20 órai kezdettel az Erkel Színházban.

A Müpában színre kerülő opera egy szép és fiatal, de születése óta vak hercegnő, Jolánta történetét meséli el. A címszerepben a fiatal szopránt, Irina Csurilovát hallhatjuk, aki több nemzetközi versenyen sikerrel szerepelt, a Mariinszkij Színházban 2013-ban lépett színpadra először Gounod Faustjának női főszerepében.

Napjainkban a társulat primadonnája, tizenöt produkcióban énekel, köztük olyan főszerepeket, mint Tatjána (Anyegin), Liza (Pikk dáma), Aida, Leonóra (A trubadúr) vagy Mimi (Bohémélet). Két visszatérő vendég is fellép: Alekszej Markov 2017-ben Bellini A puritánok című operájában, Roman Burgyenko pedig Puccini A lidércek című művében lépett a Müpa színpadára.

Az előadás többek közt attól is különleges, hogy Gergijev most először áll a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem karmesteri pulpitusára saját együttese élén egy olyan opera előadásával, melynek ősbemutatója is a Mariinszkij Színházban volt 1892. december 18-án.

A Budapesti Tavaszi Fesztivál középpontjában idén az orosz kultúrkör áll, így április 22-ig számtalan orosz kapcsolódású program követi egymást. Április 13-án, Oláh Vilmos és Balog József koncertjén Prokofjev ritkán játszott művei is felcsendülnek, április 18-án magyar művészek Nemzetek zenéje – Orosz est címmel adnak különleges kamarakoncertet az Uránia Nemzeti Filmszínházban, és Budapestre látogat a Moszkvai Csajkovszkij Zenekar is.

További információk a Budapesti Tavaszi Fesztivál honlapján és az esemény Facebook-oldalán találhatók.

Az 1981-ben indult Budapesti Tavaszi Fesztivál az elmúlt közel négy évtizedben Közép-Európa egyik legfontosabb összművészeti rendezvénysorozatává vált. 

„Fontos stratégiai döntés volt, hogy erősíteni kell az együttműködéseket, keresni kell a koprodukciók lehetőségét. A budapesti kulturális központok, játszóhelyek és a város nagy méretű összefogása, szép közös munkája a fesztivál. A hazai és nemzetközi együttműködéseknek, az évekre előre tekintő közös gondolkodásnak köszönhetően olyan egyedi produkciók születnek, amelyek csak a Budapesti Tavaszi Fesztivál révén valósulhatnak meg, ezért is különleges, amit a budapestiek és az ide látogatók számára nyújtunk” – mondja Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, a fesztivált szervező Operatív Testület elnöke.

Az elmúlt évek hagyományait folytatva 2019-ben is a Müpa, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ és a Magyar Turisztikai Ügynökség együttműködésében valósul meg az eseménysorozat.

„Ma már bátran kimondható, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztivál a régió egyik legjelentősebb tavaszi fesztiváljává vált. Fontos szempont volt számunkra, hogy minél szélesebbre nyissuk a kaput, a jelentősebb budapesti kőszínházak mellett ott vagyunk a független alternatív teátrumokban is. A Müpa, a Zeneakadémia, az Erkel Színház mellett kisebb koncerttermekben, a különböző kerületek kulturális intézményeiben, közösségi házakban, múzeumokban, galériákban is jelen van a fesztivál” – mondta Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője, az Operatív Testület tagja.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés