Donizetti, Gaetano
www.fidelio.hu 2006.02.13. 17:29
1797. november 29-én, Bergamóban született az olasz operák nagymestere, aki komikus és komolyabb színpadi műfajokban egyaránt otthon volt, Rossini nyomdokain haladt, pszichológiai-drámai kezdeményezéseivel Verdi fontos előfutárának tekinthető.
1806 és 1815 között a bergamói kántor, Simon Mayr tanította énekre, brácsára, zongorára és komponálni. Mayr egész életében támogatta Donizettit, aki ezt követően 1817-ig Bolognában tanult ellenpontot Matteinél. Ezután tért vissza Bergamóba, ahol hamarosan vonósnégyeseket, szimfóniákat, egyházi műveket és mindenekelőtt operákat komponált.
1827-ben Barbajával szerződést kötött, amely szerint a következő három évben tizenkét operát ír számára. 1830-ban Milánóban Bellini Alvajárójával kelt versenyre, ekkor komponálta a Bolein Annát. 1835-ben egy hasonló versenyre szánt operájának, a Marin Falienónak azonban fölébe kerekedett Bellini a Puritánokkal, s Donizetti mintegy bizonyítani akart Nápolynak írt Lammermoori Luciájával. 1834 és 1839 között a nápolyi Real Conservatorio di Musicában tanított ellenpontot, de itt a cenzúra megtiltotta Poliuto című operájának bemutatását, ezért Párizsba ment, ahol egy évvel később Mártírok címmel bemutatásra került említett műve, valamint az Ezred lánya és A kedvenc. 1816 és 1844 között ontotta magából az újabb és újabb operákat, egy évben akár ötöt is komponált, összesen 74-et írt.
Közülük a legismertebbek még (időrendben) a Szerelmi bájital, a Lucretia Borgia és a Stuart Mária. Emellett karmesterként is tevékenykedett. 1842-ben Rossini Stabat materének ősbemutatóját vezényelte Bolognában, majd a darabot Bécsben mutatta be, ahol egyben Chamonix-i Lindájával elnyerte az udvari komponista címet.
1843-ban Párizsban mutatták be Don Pasquale című vígoperáját, de 1844-ben, röviddel a Caterina Cornaro megírása után Donizetti megbénult. Kezdetben a Párizshoz közeli Ivry-ben gyógykezelték, majd 1847-ben hazaszállították Bergamóba. Itt halt meg 1848. április 8-án.
|