− Zenei általános iskolába jártál, hosszan tanultál zenét. Gondolom, a partitúraolvasás nem okoz gondot.

− Nem fogalmaznék ilyen nagyképűen. A zongorakivonat-olvasás simán megy, de a partitúraolvasás azért nagyobb feladat, több idő kell a megtanulásához. Mindenesetre nem jövök zavarba a kottától.

− Az operaelőadások teljes stábja partitúrából dolgozik? Például a világosítók is?

− Persze, nem szövegre világítunk, hanem zenére. Természetesen kottába van beírva a világítás, amit aztán vagy az asszisztens, vagy az ügyelő felügyel. Ők szintén tudnak kottát olvasni.

,,Nekem személy szerint nagyon sokat jelent ez a fesztivál, rengeteg élményt kaptam tőle. Nagyon jó dolog Avignonban, New Yorkban élni hat hétig, de ez csak a dolog egyik része. A másik része, ami nem a karrierrel kapcsolatos, az, hogy mint egyszerű zeneszerető állampolgár egy csomó olyan művel találkoztam, amivel soha nem találkoztam volna, ha nincs az Armel.” 

• Alföldi Róbert

− Hogyan kerültél kapcsolatba az Armellel?

− Mindig is szerettem volna operát rendezni, és Havas Ágnes, az Armel igazgatója teremtett olyan helyzetet, hogy rendezhettem is. Neki köszönhetem, hogy bekerültem ebbe a zárt műfaji világba.

• Az Armel Opera Festival 2008-ban Szegeden indult, majd Budapestre költözött, miközben Európában és a tengeren túl is ismertté és elismertté a vált. Egyedisége abban rejlik, hogy nem csak a fesztiválon bemutatott előadások versengenek a nemzetközi zsűri elismeréséért, hanem speciális előadói versennyel párosítja a produkciók bemutatását.  Az Armel indulása óta 15 országban 45 operát állított színpadra, és az impozáns nemzetközi lista évről évre bővül, csakúgy, mint a partner operaházak száma: eddig világszerte 23 művészeti intézmény dolgozott együtt a fesztivállal.

− Miért izgatott az opera műfaja?

− Mert számomra nagyon fontos a zene, olyan emeltséget ad, ami különös és különleges lehetőségeket kínál, és az opera iszonyúan komplex műfaj. Azt, amit mostanában mondunk, hogy a színház a komplexitás felé halad, az opera eleve magában hordozza. Magától értetődő a zene, a szöveg, az ének, a színészi játék, a mozgóképek, a videók összessége.

A 10. Armel Opera Festival záróeseményére, a Jubileumi Díjátadó Gálaestre július 4-én a Thália színházban kerül sor. Az est házigazdája Alföldi Róbert, aki saját élményein keresztül mutatja be az Armel Opera Festival sikertörténetét, kiváló operaénekesek és a Pannon Filharmonikusok közreműködésével. Alföldi az Armel felkérésére a kezdetek óta számos operát rendezett – többnyire  külföldön.

− Az operarendezéshez fel kell nőnie egy rendezőnek?  Az külön mutatvány?

− Szerintem nem. Csak az kell, hogy a zenéhez és a rendezéshez is legyen némi érzéke az embernek.

− Az operát vagy nagyon szeretik az emberek, vagy nagyon nem.

− Azért fontos ez a fesztivál, mert színházat csinál, az egyik fő célja az, hogy a kortárs operabemutatók valódi színházi élménnyé váljanak. Az elmúlt években voltak olyan tapasztalataim, hogy egy csomó ember, aki nem szereti az operát, azokat előadásokat, amiket az Armelen csináltunk, szerette. És színházként szerette. Az A varázsfuvola Londonban, Szegeden, Budapesten, az ARTE csatornán elsősorban mint színház volt sikeres. Szegeden például többen látták, nagyobb siker volt, mint az évad operett-előadása.

,,A Prima Donna az utóbbi évek egyik legzajosabb nemzetközi sikerét arató operája. A darabot a kanadai-amerikai énekes és szövegíró, Rufus Wainwright írta Bernadette Colomine szövegíró közreműködésével, 2009-ben. Az 1970-es évek Párizsában játszódó Prima Donna, amint arra a címe is utal, úgynevezett művészopera: egy egykoron népszerű és elismert szopránénekes egy napját követhetjük nyomon, aki az utolsó esélyt megragadva szeretné még egyszer megkapni a korábbi sikereit jelentő szerepet, abban bízván, hogy ezáltal kitörhet a feledés és mellőzöttség homályából. A Manchester International Fesztiválon 2009-ben debütáló művet rövidesen New Yorkban is bemutatták, hangfelvételen is hozzáférhető: az opera zeneszámait tartalmazó, kétrészes CD 2015-ben jelent meg a Deutsche Grammophon kiadó gondozásában. A Pannon Filharmonikusok számos kortárs opera színrevitelében közreműködött az Armel Operafesztivál tíz éves fennállása alatt. Rufus Wainwright operája e rangos sorozat 2017. évi folytatása..” Armel Opera Festival

− Avignontól New Yorkig fantasztikus sikereket arattál az operarendezéseiddel is. Rá lehet ülni a sikerekre, vagy most az új darab, a Prima Donna rendezésekor elölről kell kezdeni mindent?

− Hát persze, mindig elölről kell kezdeni mindent, és bízni kell a jó szerencsében. Attól, hogy New Yorkban évekkel ezelőtt olyan sikeres volt egy előadás, hogy máig emlegetik (amit egyébként most tudtam meg Havas Ágitól), a Prima Donna még nem lesz jó előadás. Az attól lesz jó előadás, ha megcsináljuk.

,,Az Emmeline szikár minimalizmusa felülmúlja a darab első – 1996-os, Santa Fé-i – bemutatójáét is, s ez az erősen abszrakt kifejezésmód anélkül tolmácsolja a főszereplő, Emmeline végtelen magányát, hogy megtörné a színház méretéből fakadó intimitást” – írja  Heidi Waleson Tragédiából született egyesülés című kritikájában. ,,A mindennemű érzelgősséget mellőző rendezésnek köszönhetően hangsúlyt kap az opera fontos mögöttes mondanivalója a férfiak gyengeségéről és a nők sztoikus erejéről, s az opera görög tragédia-jellegét Alföldi a kórus tagjainak rituális, gépies mozgatásával is nyomatékosítja.” A New York Times Alföldi rendezéséről

Grand Opera d’Avignon – Legjobb Produkció Díj: Eötvös Péter: Senza Sangue, rendező Alföldi Róbert (fotó: http://concert.arte.tv)

− A Prima Donna a kanadai-amerikai popénekes és szövegíró, Rufus Wainwright darabja. Rendezőként másként nyúlsz egy popsztár operájához, mint egy klasszikuséhoz vagy egy ,,nehézsúlyú” kortárséhoz?

− Nem gondolom, hogy másként kellene rendezni, mint egy klasszikus művet. Még ha a zenei világa különbözik is Mozartétól, Bartókétól vagy Eötvös Péterétől, ugyanúgy kell nekifogni.

,,Két hete kezdtük próbálni a Prima Donnát a Pannon Filharmonikusokkal és négy csodálatos színésszel, Farkasréti Máriával, Je Ni Kimmel, Ódor Bálinttal és Sólyom Nagy Mátéval. Rufus Wainwright nagyon érdekes dallamos, érzelmes zenét írt, ugyanakkor a darab nagyon egyszerű képlet: egy öregedő primadonna megpróbálja még egyszer elénekelni élete nagy áriáját. Ez két felvonásra kicsit kevés. Muszáj lépésről lépésre, hangról hangra mellékhátteret adni, illetve kitágítani és mélyíteni, drámaibbá tenni a történetet, hogy ne arról szóljon, amit már unásig ismerünk. Ez rendezőileg nehéz feladat, és nem is menne, ha nem lenne négy nagyon erős színész.”  Alföldi Róbert

Alföldi Róbertet öt év után, 2013-ban állították fel a Nemzeti Színház igazgatói székéből. Habár – többek között az Armel Opera Festival révén – azelőtt is sikert sikerre halmozott, sokan még mindig a Nemzeti körül gerjesztett botrányok hozadékának vélik a munkái iránti fokozott érdeklődést. Pedig Avignon és New York elég messze esik a Ferencvárostól. Hát még Szöul.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés