Megkezdődött az Arany-emlékév
gondola.hu 2017.03.06. 18:07
Összművészeti előadással, versekkel, zenével, tánccal és irodalomtörténeti megemlékezéssel vette kezdetét a költő születésnapjának előestéjén a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékévhez kapcsolódó programsorozata.
"Mintegy opera nyitánya, úgy próbáljuk megidézni ma este mindazt, ami az előttünk álló egy évben történni fog, színházzal, zenével, kortárs irodalommal" - hangsúlyozta Prőhle Gergely, az intézmény főigazgatója a szerdai előadás során.
Kiemelte: az emlékévben a múzeum megpróbálja azt a sokféleséget bemutatni, ami Arany János által az irodalmi művekben megnyilvánul, és hatására a társművészetekben, illetve az irodalomtudományban megjelenik.
Az igazgató kiemelte, hogy a szavalóversenyek és Arany János sokrétű személyiségét bemutató Önarckép tárlat mellett, az emlékév során az intézmény igyekezni fog, hogy a bölcsészet- és a filológia tudománya által feltárt Arany életművet átvezesse a 21. századba.
Az ünnepi műsorban közreműködött mások mellett Udvaros Dorottya, Balázs Zoltán és Rudolf Péter színművészek, Dömötör Luca kortárs táncos, Kassai István zongoraművész és a Balázs Elemér Trió. Az előadást Seres Tamás rendezte.
Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából hivatalosan március 2-án veszi kezdetét az emlékév. Országszerte és a határon túl is számos programot rendeznek, egyebek mellett Nagyszalontán, a Nemzeti Színházban és az Erkel Színházban is megemlékezéseket tartanak, amelyekről a közmédia egész napos műsorfolyamban számol be csütörtökön.
Sokszor közhelyesen gondolunk Aranyra, pedig az egyik legsokoldalúbb alkotónk
Kétszáz éve, 1817. március 2-án született Arany János Nagyszalontán. Az emlékév csütörtökön kezdődik, melynek egyik fontos programja a költő tiszteletére szervezett emléktúra lesz.
Az emléktúra ötletét a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület találta ki azzal a szándékkal, hogy 2018. március 2-ig minél többen látogassanak el azokra a településekre, amelyek a költő életében kiemelkedő szerepet töltöttek be.
Az emléktúra résztvevőinek egy erre a célra kiadott füzetbe négy pecsétet – a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumét, a nagykőrösi Arany János Kulturális Központét, a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtárét és a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesületét – kell összegyűjteniük.
Arany János, a legnagyobb magyar epikus költő, az MTA tagja
Az egyik legtitokzatosabb költőnk
A Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója szerint, noha sokszor közhelyesen gondolunk Arany Jánosra, de a magyar irodalom egyik legtitokzatosabb és szemérmességében is legsokoldalúbb alkotója, aki az iskolai tananyagon túl is érdekes lehet mindenki számára. Arany személyes szemérmessége odáig ment, hogy magáról egy-egy művének főszereplője mögé bújva beszélt. Ha pedig A walesi bárdok van az egyik, a Bolond Istók pedig a másik oldalon, akkor érezhető, mennyire sokszínű is volt a költő – mondta Prőhle Gergely a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Éppen ezért szerinte egy irodalmi múzeumnak nem az a feladata, hogy kiragadjon egy-egy jellemvonást Arany János portréjából, hanem hogy megpróbálja ráirányítani a figyelmet a sokoldalúságra és kedvet csinálni ahhoz, hogy olvassák vagy újraolvassák a műveit.
Még mindig szolgál újdonsággal
Úgy vélte, a különböző irodalomtörténeti műhelyek évtizedes tevékenysége után is van még lehetőség arra, hogy újabb és újabb apró részleteket fedezzenek fel Arany Jánosról, a hálózatkutatásra is kiterjedő vizsgálatoknak köszönhetően pedig egyre pontosabban bontakozik ki a költő arcéle. Szerinte ennek is köszönhető, hogy Arany talán a leginkább mai 19. századi költő, akire érdemes mindenkinek odafigyelni.
A főigazgató kifejtette, Arany János születésének bicentenáriuma kapcsán egyfajta népmozgalom kezd kialakulni, számtalan civil kezdeményezés indult országszerte és a határokon túl, ami nagyon örömteli. Erre kíván reflektálni a kormányzati szándék, amely kiemeli Arany János születésének évfordulóját más megemlékezések sorából – tette hozzá.
Prőhle Gergely hangsúlyozta, hogy a mai közélet számára Arany János szellemi hagyatékából az önreflexió, a morális integritás, a történelmi koroktól, ideológiáktól független erkölcsi következetesség, az intézményi szigor, a tevékeny, ám visszafogott hazaszeretet és a közügyekért való odaadás mind-mind kiemelten fontos. – És ne feledkezzünk el a költői varázslatról sem – tette hozzá a főigazgató. Kiemelte, a valóság megragadásában oly invenciózus Arany rendkívüli módon gazdagította anyanyelvünket.
Prőhle Gergely elárulta, az emlékév három pillérre támaszkodik majd: ezek a tudomány, az esemény és az intézmény. Kifejtette, az esztendő nem „lepényevéssel és zsákban futással” színesített fesztivál lesz, hanem egy tudományos alapokon nyugvó, komoly programsorozat, amely segíthet tisztázni, miként lehet a bölcsészettudományt a XXI. század elvárásainak megfelelően fejleszteni. Ennek jegyében nagy hangsúlyt fektetnek a digitalizációra, vagyis Arany János irodalmi kincsének digitális formába öntésére. Kiemelte, a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Széchényi Könyvtár közös erőfeszítéssel teszik elérhetővé és kutathatóvá a költő életművét. A filológiai kutatások és az irodalomtudomány mellett a kortárs irodalom felé is nyitni szeretnének, amely kezdeményezéshez eddig a Supka Géza Alapítvány és a Margó-fesztivál csatlakozott.
MTI
|