Az orgonán Virágh András Gábor Erkel-díjas orgonaművész fog játszani, aki 2010 májusa óta a budapesti Szent István Bazilika orgonaművésze, 2012-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója, valamint 2010 és 2014 között a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának egykori oktatója. A művészt 2011-ben Junior Prima-díjjal tüntették ki, 2013-ban pedig zeneszerzés szakon diplomázott Fekete Gyula osztályában a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, valamint ugyanebben az évben az Aurora Musis Amica alapítvány, valamint a Magyar Művészeti Akadémia zeneszerzői díját vehette át. Később, 2017-ben Erkel-díjjal tüntették ki. Orgonaművészként Európa számos országában, illetve a tengerentúlon is fellépett, művei pedig számos hazai, és külföldi hangversenyen, fesztiválon hangzanak el.

A koncerten Schnöller Szabina szoprán énekesnő is fellép, aki 2006-ban szerzett énektanári diplomát Győrött Németh Judit tanítványaként. A művésznő 2006 óta Svájcban él. A zürichi konzervatóriumban folytatta tanulmányait Polgár László növendékeként, ahol 2009-ben énekművészi diplomát szerzett, 2010 és 2012 között pedig a svájci operastúdió tagja volt. Már 2003 óta számos énekverseny díjazottja, 2011-ben I. helyezett lett a nemzetközi Schlossoper Haldenstein Operaversenyen, és így Violetta szerepében debütált. Az operaszerepek mellett a dalok és oratóriumok is állandóan jelen vannak repertoárjában, 2017 óta rendszeresen lep fel a brémai filharmonikusokkal.

Az énekesnőt már egy tavalyi koncert kapcsán is megszólaltattuk. Akkor elmondta: nagyon kötődik a hazájához, a családjához, éppen ezért nagyon örül, ha itthon is színpadra állhat. Kint rögtön az elejétől kiváló lehetőségek találták meg, és megnyert egy nemzetközi énekversenyt, amelynek eredményeként Verdi Traviátájában állhatott színpadra, méghozzá a női főszereplő, Violetta szerepét kapta meg. Az előadás több szabadtéri, svájci fellépést ért meg, de ellátogattak vele például a Bodeni-tó mellé, a lindaui színházba és a zürichi Tonhallébe is, meylek hatalmas lehetőséget jelentettek a számára.

A június 11-ei koncert műsora:

Liszt Ferenc: Phantasie und Fuge über den Namen B-A-C-H

P. da Palestrina: Ricercare del primo tuono

A. Vivaldi – J. S. Bach: Concerto in Re minore

(I. Allegro, II. Largo e spiccato, III. Allegro)

Virágh András Gábor: Hét korálmeditáció – részletek (I. II. III. V. VI. tétel)

D. Buxtehude: Praeludium in g-moll BuxWV 163

Liszt Ferenc: Ave Maria
C. Franck: Final

2.

Emlékmise és hangverseny

Erkel Ferenc és Beliczay Gyula műveiből

2018. június 15., 18:00

Erkel Ferencre emlékeznek június 15-én a budavári Mátyás-templomban. A szentmise 18 órakor kezdődik, a szertartás állandó részeiben pedig elhangzik: Beliczay Gyula Gyula F-­dúr mise op. 50 című műve. A változó részekben és a hangversenyen Erkel Ferenc Magyar Cantate című műve lesz hallható.

Előadják:
SCHNÖLLER Szabina –­ szoprán
HEIM Mercedesz –­ alt
KOMÁROMI Márton ­– tenor
JEKL László – basszus
MÉSZÁROS Zsolt Máté – orgona

Közreműködik:

Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar (karigazgató:: Perlaki Attila)
István Király Operakórus (karigazgató: Somogyváry Ákos)
MÁV Szimfonikus Zenekar (művészeti vezető: Csaba Péter)

Vezényel:
PERLAKI Attila és SOMOGYVÁRY Ákos

A koncerttel a művészek Erkel Ferenc előtt tisztelegnek annak apropóján, hogy a zeneszerző halálának idén van a 125. évfordulója, éppen június 15-én. Erkel Ferenc, himnuszunk zeneszerzője Gyulán született 1810. november 7-én, és már 25 évesen operát is vezényelt. A Pesti Magyar Színháznál dolgozott 1838-tól karmesterként. Ahogy a filharmonia.com oldalán írják: „1840-ben elkészült Bátori Mária című operájával. Ezzel a magyar operatörténetben megszületett az első magyar nemzeti opera. Megtisztelő, hogy a Nemzeti Színház névadó ünnepségén 1840. augusztus 8-án hangozhatott el először. A siker és a vágy, hogy még tökéletesebbet alkosson, további komponálásra ösztönözte Erkelt. Nemzeti Színházi állásával révbe ért. Egyre közismertebb, egyre népszerűbb szereplője lett a magyar zenei életnek. Az operatörténet szempontjából igazán jelentős Erkel-művek (Hunyadi László, Bánk bán) ezután keletkeztek.”

A koncerten azonban Erkel Ferenc alkotása mellett Beliczay Gyula műve is felcsendül. A művész – aki kortársa volt Erkelnek, hiszen 1838-ban született – zenei karrierje párhuzamosan haladt a mérnökivel, „végül teljes egészében a zenei tevékenységnek szentelte magát” – írják róla a Zeneakadémia oldalán. Ugyanitt megtudjuk, hogy Beliczay Gyula Bécsben két évtizedet töltött, ami meghatározta egész zenei-alkotói világát. Műegyetemi tanulmányokat végzett és mérnökként helyezkedett el, de emellett hangversenyeket adott, mint zongoraművész és zeneszerző. Rendszeresen írt beszámolókat a Zenészeti Lapoknak a bécsi zenei életről, valamint zeneesztétikai tárgyú cikkei jelentek meg a külföldi újságokban. Magyarországra hazaérve a Zeneakadémián négy évig tanított összhangzattant. A népies daltól a szimfóniáig minden műfajban alkotott. Legnagyobb figyelmet kamarazene művei keltették, triói, vonósnégyesei kritikai sikert arattak francia és német földön. Egyházi művei tipikusan bécsi, schuberti hatást mutatnak – tudjuk meg a lfze.hu oldalán.

3.

Professzorok reflektorfényben

A Régi Zenei Napok professzorainak koncertje

2018. július 3., 20:00

A budapesti Németajkú Református Templomban tart koncertet a Régi Zenei Napok Fesztivál keretében Baráth Emőke, Hannfried Lucke, Bernhardt Forck és Vashegyi György. A Régi Zenei Napok Fesztivál a középkortól a barokkig terjedő időszakot öleli fel. A művek korhű hangszereken, korabeli hangolási rendszerrel, az adott időszakra jellemző technikával játszva szólalnak meg: úgy, ahogyan például Bach hallgathatta őket. „A világ legnagyobb régi zenét játszó művészeit hívtuk meg” – hangsúlyozta Szamosi Szabolcs, a Filharmónia Magyarország Nkft. ügyvezető igazgatója a programhoz kapcsolódó, június 4-ei sajtótájékoztatón. A programok nagy része Vácon lesz, a mesterkurzusokat tartó professzorok azonban Budapesten is bemutatkoznak a nagyközönségnek.

Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus művészeti vezetője maga is tart mesterkurzust, és fellép a fővárosi koncerten. A sajtótájékoztatón kiemelte: 18 éves korában rá is nagy hatással volt egy mesterkurzus, mely megváltoztatta az életét. A programról elárulta: „ez az ország egyetlen olyan régi zenei fesztiválja, amelyen a magas minőségű koncertek mesterkurzusokkal is kiegészülnek”.

A helyszínt talán kevesebben ismerhetik, mint a Szent István Bazilikát vagy a budavári Mátyás-templomot, pedig a Németajkú Református Egyházközség temploma is figyelemre méltó épület. Ahogy az egyházközég oldalán írják: „1878-ben a budapesti Hold utcába tervezték az akkoriban nagyon divatos neo-gót stílusú templomépületet. A 20. század viharai ellenére az épület máig fennmaradt. A két világháború között virágzó, többnyelvű gyülekezeti élet folyt itt, a németajkú egyház kórházat (Bethesda) és árvaházat (Bethánia) tartott fenn. Innen indult a vasárnapi iskolai mozgalom, itt alakult meg a Kék Kereszt Egyesület és egy munkásjóléti egylet is.” Sajnos a II. világháború után csak egy 60 négyzetméteres lakásban tarthattak istentiszteleteket, a templomba pedig betelepítették a Magyar Televízió varrodáját és jelmezraktárát. „Csak 1996 után lehetett először gondolni a renoválásra és az eredeti funkció visszaállítására”, és „2002. március 3-án, az újra szentelési ünnepség keretében kapta vissza a gyülekezet 57 esztendő után régi-új otthonát”.

Műsor:

Válogatás a barokk zene közismert és ritka gyöngyszemeiből.

Előadják:

Baráth Emőke – ének
Hannfried Lucke – orgona
Bernhardt Forck – hegedű
Vashegyi György – csembaló

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.