Friss hírek : Megszületett Giuseppe Verdi olasz zeneszerző, korának legtöbbet játszott operaszerzője |
Megszületett Giuseppe Verdi olasz zeneszerző, korának legtöbbet játszott operaszerzője
operakalauz.vm.hu 2016.10.10. 20:56
203 éve, 1813. október 10-én Le Roncoléban született. Születéskori neve: Joseph Fortunin François Verdi.
Az opera műfaját zenedrámává fejlesztette az áriák, duettek és a kardalok összekapcsolódásával. Szakítva a hagyományokkal, a zenekart alárendelte a kifejező, átélt éneklésnek, amely a szereplők jellemét és érzéseit tükrözi.
1842-ben mutatták be első nagy sikerét, a "Nabuccó"-t. 1844-ben az "Ernani", 1847-ben a "Macbeth" került bemutatásra. Az 1851-ben írt "Rigoletto" és az 1859-es "Álarcosbál" című operáinak szövegét az osztrák cenzúra miatt meg kellett változtatnia. Korai műveit az Olaszország egységesítéséért és a szabadságért vívott harc támogatásaként értelmezte a közönség. 1867-ben mutatták be a "Don Carlos", 1871-ben az "Aida" című operáját. A William Shakespeare drámáiból írt két utolsó alkotását, az "Othelló" című operát (1886) és a "Falstaff" című vígoperát (1992) tekintik a legkiemelkedőbb műveinek.
... Verdi a 19. századi operaWagnerrel egyenértékű vezéralakja; az olasz zene világviszonylatban egyik leghíresebb képviselője. Művészetének fejlődése a korai 19. század jelentős olasz mestereinek – Rossini, Bellini, Donizetti – művészetéből ágazott ki, áttörte korának bel canto kliséit, és a zenedráma szolgálatába állította az éneket – korabeli kritikusai éppen emiatt zenéjét gyakran nyersnek, csiszolatlannak minősítették. Hatása óriási: a századforduló olasz operaszerző nemzedékére (Puccinire és kortársaira) gyakorolt közvetlen hatásán túl közvetve (Wagnerhez hasonlóan) erősen hatott az opera 20. századi fejlődésére is. Műveit ma is nagy sikerrel játsszák világszerte, és néhány részletük igazi slágerré vált, ...
A XIX. század legnagyobb hatású és legnépszerűbb operaszerzője a lombardiai Le Roncole faluban született kocsmáros családban. Zenei tehetségét tanítója Don Baistrocchi fedezte föl, aki templomi orgonista is volt. Ő beszélte rá Verdi apját, hogy vegyen neki otthonra egy spinétet. Halála után Verdi 12 évesen lett a templom orgonistája a faluban. Bussetóban Provesinél kezdett zeneszerzést tanulni.
18 évesen kezdte meg komolyabb zenei tanulmányait Milánóban Vincenzo Lavignánál.
1836-ban zeneiskola-igazgatónak nevezték ki Bussetóban, és feleségül vette Margherita Barezzit.
1838-ban meghalt másfél éves kislánya, a következő évben pedig kisfia is. Első operájának munkálataiba menekült a tragédiák elől, 1839-ben mutatta be első operáját az Obertót Milánóban, majd a Pünkösdi királyságot. 1840-ben újabb csapás érte: felesége is meghalt agyhártyagyulladásban.
1842-ben a Nabucco hozta meg az igazi sikert, országos művésszé téve Verdit. Abigail szerepét Giuseppina Strepponi énekelte, aki 1859-től 1897-ben bekövetkezett haláláig élt a fiatalon megözvegyült Verdivel.
1843-ban ismerte meg Francesco Maria Piavét, aki első számú librettistája és titkára lett. Tudatosan fordul az olasz történelmi témák felé, zenéjével tömegeket ragad magához a szabdság és forradalom eszméjében.
Hatalmas birtokán nincsteleneket foglalkoztatott, öregek otthonát, kórházat, iskolát, menhelyet alapított, és vagyonának nagy részét végrendeletében rokkant zenészekre hagyta.
A belcanto alapokból merítkezve francia és német hatásokat ötvözve alakította ki zenei egyéniségét. Viszonylag képzetlennek tartotta magát, de zenéhez értőnek. Hangszereléssel, dallamformálással, ritmikával kiválóan követi és erősíti a szöveg tartalmát, hozzátesz, mintegy az énekes számára érthetőbbé és megformálhatóbbá téve a figurákat. A nagyoperai stíluskövetelményeket forrasztja egységbe a legigényesebb zenei és eszmei mondanivalóval. Egész életében fejlődött komponistaként.
"A zene csodája, hogy sok dolgot tud egyszerre kifejezni. De a legfőbb cél, hogy a sok egyes hangból az összhangzásban egyetlen új hang váljék, a sokféleségből egy magasabb homofónia." – vallotta.
Operái bemutatásuk sorrendjében:
-
Oberto, San Bonifacio grófja - 1839. IX. 17. Milano, Teatro alla Scala
-
A pünkösdi királyság (Un giorno di regno)- 1840. IX. 3. Milano, Teatro alla Scala
-
Nabucco - 1842. III. 9. Milano, Teatro alla Scala
-
A lombardok - 1843. II. 1. Milano, Teatro alla Scala
-
Ernani - 1844. II. 9. Velence, Teatro La Fenice
-
A két Foscari - 1844. IX. 3. Róma, Teatro Argentina
-
Giovanna d'Arco - 1845. II. 15. Milano, Teatro alla Scala
-
Alzira - 1845. VIII. 12. Nápoly, Teatro di San Carlo
-
Attila - 1846. II. 17. Velence, Teatro La Fenice
-
Machbeth - 1847. II. 14. Firenze, Teatro di Pergola
-
A haramiák - 1847. VII. 22. London, Her Majesty's Theatre
-
Jeruzsálem - 1847. IX. 22. Párizs, Opéra
-
A kalóz - 1848. X. 25. Trieszt, Teatro Grande
-
A legnanói csata - 1849. I. 27. Róma, Teatro Argentina
-
Luisa Miller - 1849. XII. 8. Nápoly, Teatro di San Carlo
-
Stiffelio - 1850. X. 16. Trieszt, Teatro Grande
-
Rigoletto - 1851. II. 11. Velence, Teatro La Fenice
-
A trubadúr (Il Trovatore) - 1853. I. 19. Róma, Teatro Apollo
-
Traviata - 1853. II. 6. Velence, Teatro La Fenice
-
A szicíliai vecsernye - 1855. VI. 13. Párizs, Opéra
-
Simon Boccanegra - 1857. III. 12. Velence, Teatro La Fenice
-
Aroldo - 1857. VIII. 18. Rimini, Teatro Nuovo
-
Az álarcosbál - 1859. II. 17. Róma, Teatro Apollo
-
A végzet hatalma - 1862. XI. 10. Szentpétervár, Bolsoj Teatr
-
Don Carlos - 1867. III. 11. Párizs, Opéra
-
Aida - 1871. XII. 24. Kairó, Operaház
-
Requiem - 1874. V. 22. Milánó, San Marco székesegyház
-
Otello - 1887. II. 5. Milánó, Teatro alla Scala
-
Falstaff - 1893. II. 9. Milánó, Teatro alla Scala
|