április 5. Húsvéti kamarakoncert

április 8. IBOLYA NAP Erzsébet királyné kedvenc virágának jegyében egy tavaszi kulturális sokadalom a kastélyban és parkjában.

Dísznövény- vásár, ásványkiállítás, kézműves foglalkozások és vásár, Húsvéti Kisvonat, vetélkedő, hintózás és lovagolás a kastélyparkban, koncert, bábelőadás ibolyás ételkülönlegességek , kedvezményes múzeumlátogatási lehetőség ibolya színű ruhát viselők és Ibolya nevű vendégeink részére!

Erzsébet – park

Erzsébet királyné kultuszát Gödöllőn a kastély és a róla elnevezett park őrzi leginkább. A királyné halálát követően az országban Darányi Ignác földművelésügyi miniszter rendeletére több mint száz ligetet létesítettek, s közel hárommillió emlékfát ültettek el. A gödöllői Erzsébet - parkot az elsők között kezdték létrehozni, 1898 novemberében.

A kastélyparktól közvetlenül megközelíthető, botanikai ritkaságokban gazdag ligetet 1901-ben avatták fel I. Ferenc József jelenlétében. A négy hársfasorral övezett sétány végén Róna József szobrászművész által készített Erzsébet-szobor áll. Róna két tervéből I. Ferenc József választotta ki a Gödöllőre illőt.

A szobor mögött magasodó sziklahalom is a királyné emlékére készült, Zala György szobrász tervei alapján. A sziklacsoport két oldaláról egykor mesterséges patakocska csordogált. A kompozíció tetején fehér mészkőből faragott királyi korona látható.

A Budapesti Történeti Múzeum június 8-án kiállítással emlékezik meg az uralkodónőről, a Gödöllői Városi Múzeum állandó kiállítását újítja meg, a Gödöllői Városi Könyvtár pedig szavalóversenyt rendez.

április 21. Sümegi Eszter „meglepetés koncertje"

A rendezvények csúcspontját a 2007. június 7. és 10. között megrendezendő Koronázási hétvége jelenti. Ekkor nyílik kiállítás „Erzsébet királyné mítosza” címmel. Megjelenik Farkas Zsuzsa-Kaján Marianna-Kovács Éva: Erzsébet királyné emlékezete című könyve és a hozzá kapcsolódó reprint képeslapsorozat Erzsébet királyné emlékezete képeslapokon. A díszudvaron rendezendő könyvnapi sokadalom és bolhapiac keretében elsőnapi bélyegzést tartanak a 140. évfordulóra terveztetett postai bélyegzővel. A gyerekeket játszóház várja, ahol a koronázási szertartás megelevenítésében lehet részük, táncházzal, és táncrendkészítéssel.

A kastély februártól decemberig számos programmal adózik a királyné emlékének. Lesz gyerek-rajzverseny, Sissi-hasonmás verseny, díjugrató- nap, előadások, nemzetközi konferencia, családi hétvége, vetélkedő s számos koncert is az emlékév folyamán.

Erzsébet rövid életrajza

Erzsébet – teljes nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach Sissi (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) bajor hercegnő – II. Miksa bajor herceg és Mária Ludovika bajor királyi hercegnő nyolc gyermeke közül harmadikként született.

1853-ban elkísérte édesanyját és nővérét, Helénát Bad Ischlbe, Zsófia főhercegnéhez (aki anyai nagynénje volt), hogy találkozzanak unokatestvérükkel, Ferenc József császárral, akit Heléna férjéül szántak. Ferenc József azonban Erzsébetet választotta, eljegyezte és 1854. április 24-én Bécsben összeházasodtak.

A megismerkedés és az esküvő között eltelő egy évben Erzsébetnek rengeteget kellett tanulnia. Megtanulta ugyan a társasági illemet, azonban Európa egyik legkonzervatívabb udvarának merev etikett-előírásait nem tudta és nem is akarta elfogadni. Az ifjú császárné bécsi tartózkodásának első napjától kezdve boldogtalannak érezte magát a merev és szigorú bécsi udvarban. Férjével keveset lehetett együtt, hisz lefoglalták a mindenkori államügyek.

Az alig 16 évesen asszonnyá lett Erzsébet igen korán teherbe esett. Gyermekei: Zsófia (1855-1857), Gizella (1856). 1858. augusztus 21-én született meg a régóta várt trónörökös, Rudolf koronaherceg, de Erzsébet udvarban elfoglalt helyzetén már ez sem tudott segíteni.

Házassága kezdett tönkremenni, részben anyósa és az udvar befolyása, részben Erzsébet és Ferenc József eltérő életfelfogása, egyénisége miatt. 1858-ban rejtélyes betegsége miatt orvosa levegő- és környezetváltozást tanácsolt neki. 1859-ben elhagyta a császárt és elutazott. Több hónapot töltött Madeirán, Korfu szigetén – ahol megismerkedett egy magyar testvérpárral, Hunyadi Imre gróffal és Lili húgával. Ez alatt a rövid idő alatt tőlük kezdett el magyarul tanulni.

Utazásairól 1861-ben tért vissza a bécsi udvarba, ahol egyre kevésbé volt hajlandó elfogadni korábbi helyét, fokról fokra kezdett ráébredni, hogy milyen magas pozícióban van: ő a császárné, a birodalom első asszonya.

1863-ban magyar tanárt fogadott azzal az elhatározással, hogy komolyan megtanul magyarul, egy év múlva pedig már magyar társalkodónőt vett maga mellé Ferenczy Ida személyében. Ferenczy Idának nem kis része volt abban, hogy Erzsébet elsősorban a magyarok királynéjává akart válni. Az első igazán komoly összeütközésre azonban Rudolf miatt került sor, 1865-ben, amikor Erzsébet egy véletlen folytán rájött, hogy még a hittnél is kegyetlenebb a fia katonai nevelése. Erzsébet formális ultimátumot intézett a férjéhez, melyben nyilvánvalóvá tette, hogy kész elhagyni a császárt, amennyiben az nem teljesíti kívánságait.

Erzsébet kitűnő politikai érzéke ellenére ritkán avatkozott bele az államügyekbe. Legnagyobb győzelmét a magyarkérdésben érte el, kitartóan és szívósan, minden diplomáciai és női eszközt bevetve küzdött a magyarság előnyben részesítéséért.

Az 1867-ben megtörtént kiegyezés az Osztrák–Magyar Monarchia megalakulásához vezetett. Erzsébet ekkor férjével együtt Budára utazott, ahol magyar királyi párrá koronázták őket június 8-án a Mátyás-templomban. Ősi hagyomány szerint koronázáskor a nemzet megajándékozza a királyt, a király a nemzetet. A királyi pár az Erzsébet által kedvelt gödöllői, hajdani Grassalkovich-kastélyt kapta ajándékul a hozzátartozó birtokkal és 100 000 Ft aranyat.

1868. április 22-én megszületett negyedik gyermekük, Mária Valéria (1868–1924), akit sokan „magyar gyermeknek” is neveztek nemcsak azért, mert Erzsébet kívánságára a budai várban született meg, hanem mert magyarul is oktatták.

A politikától a magyar koronázást követően teljesen visszavonult.

Életének kétségtelenül legnagyobb tragédiája a trónörökös halála, Rudolf 1889-ben Mayerlingben elkövetett öngyilkossága. Hangulata és idegállapota egyre rosszabb lett, keveset tartózkodott Bécsben. Utolsó éveit utazgatással töltötte. Genfben tartózkodott éppen, amikor Luigi Lucheni olasz anarchista 1898. szeptember 10-én a genfi tó partján egy reszelővel szíven szúrta a királynét.

Erzsébetet a kapucinusok bécsi császári kriptájában temették el.

Magyarországon számos közterület, Budapesten és Komáromban híd viseli a nevét. Első magyarországi szobrát Stróbl Alajos készítette, melyet a miskolci Népkertben állították fel 1899-ben.

 Pécel,2007.március 24.                                                                                                           Csontos Tamásné