Január 6-tól február közepéig – FARSANG

A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszakot hívják farsangnak, amelynek három utolsó napja “a farsang farka” a fékevesztett öröm és mulatozás ideje volt. Ez vidám, tavaszelőző ünnepség, mely a nagyböjttel ér véget. A katolikus egyház liturgiájában ez a rövidebb évközi idő, ilyenkor a remény színében, zöldben misézik a pap.
A tél és a tavasz szimbolikus küzdelme, amely már az óév temetésével kezdődik, a farsangban ér a tetőpontjára. A telet jelképező bábot valami módon elpusztítják: vagy a vízbe “fojtják” vagy elégetik. Ez a télkihordás, téltemetés.
A Magyarországon közismert farsang elnevezés a bajor-osztrák Fasching szóból ered. Ez a fogalom - akárcsak a karnevál - a középkorban a böjttel függött össze, a böjt napját megelőző, húshagyókeddi éjszaka elnevezése volt. Ezt jól mutatja a Fasching irodalmi formája, a Fastnacht (Fasten=böjtölés; Nacht=éjjel). Ezt a szóformát őrzi a Nyitra megyei farsangi köszöntő refrénje, amelyet Kodály Zoltán jegyzet fel 1909-ben: “Agyigó, agyigó, fassang, fassang!” Az idők folyamán a fogalom már a böjti napokat megelőző egész, másfél hónapos időszak jelölésére szolgált. (Más értelmezés szerint a farsang neve a német fasen, faseln: mesélni, pajkosságot űzni, szóból ered.)

Február 14. Bálint - Valentin -nap

Szent Valentin emlékére neve napján világszerte megajándékozzák szeretteiket az emberek a szerelmesek napján. Valentin kultusza a III. századra vezethető vissza, ekkor élt Valentin. A legelterjedtebb történet szerint Valentin keresztény hite miatt II. Claudius börtönében sínylődött, s a börtönőr leányának visszaadta a látását. Mielőtt 270. február 14-én kivégezték, a leánynak egy üzenetet küldött: "A Te Valentinod." Így vált ez az üzenet világszerte is ismertté. A Valentin-napi szokások az ősi pogány templom áldási ceremóniákból alakultak ki. 496-ban Gelasius pápa rendelte el, hogy Szent Valentin napját február14-én ünnepeljék. Az angolok már 1446-ban ünnepelték ezt a napot. Az 1700-as években divatossá váltak a Valentin-verseskötetek. A XIX. században már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az emberek ezen a napon. Magyarországon 1990-ben éledt fel e nap megünneplése. Az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Japánban, Svédországban és Svájcban hivatalos ünnep.

Február 19. Zsuzsanna napja

Az Ószövetség jámbor asszonyát, a kertjében fürdő Zsuzsannát két kéjenc vén meglesi és megkörnyé-kezi, majd az ellent álló asszonyt bosszúból bevá-dolja. A haláltól az ifjú Dániel bölcsessége menti meg.) E napon a szegedi, magyarbánhegyesi és kiskunfélegyházi néphit szerint megszólal már a pacsirta. Zsuzsannát az európai kultikus néphit régebben főleg a gyümölcsfák védőszent-jeként tisztelte. Ezért ábrázolták almával is s talán "teli-nősége" miatt is. Zsuzsanna elviszi a havat, tartották róla.
A hazai Zsuzsanna-játék a bibliai történetet eleveníti meg. Klerikusok, diákok idézték föl farsang idején az épületes történetet.Ehhez a naphoz is kötődik időjárási megfigyelés. Állítólag ekkor szólal meg a pacsirta, melynek éneke a tavasz közeledtére utal.
Február 24. Jégtörő Mátyás
Ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát. Vagy ha jeget nem talál, akkor csinál. A halászoknak is jeles napja, ekkor kezdenek ívni a csukák. Az ezen a napon fogott csukát a nép "Mátyás csukájá"-nak nevezi, és egész évre bő hal-fogást ígér.

Február 28. Kalevala ünnepe

Ezen a napon jelent meg 1835-ben a finn nemzeti eposz első, rövid változata. Az eposz verseit Elias Lönnrot körorvos gyűjtötte és válogatta többek között Kelet-Karéliába irányuló gyűjtőútjain. Lönnrot, nyelvújító is volt; az általa kitalált szavak nagy része ma is használatban van.

Február szülöttei:

1881. február 03. Galamb József  – gépészmérnök, a Ford-T autómodell megalkotója

1890. február 03. Kner Imre – tipográfus, nyomdász

1775. február 09. Bólyai Farkas - matematikus, drámaíró;

1880. február 09. Fejér Lipót – matematikus (függvényelmélet);

1810. február 10. Barabás Miklós - festőművész;

1903. február 13. Georges Simenon - francia-belga író;

1873, február 15. Kacsóh Pongrác  zeneszerző;

1710. február 15. Versaillesben megszületett XV. Lajos Franciaország királya

1867. február 17. Némethy Emil - gépészmérnök, a repülés magyar úttörője;

1825. február 18. Jókai Mór - író, a magyar romatikus próza kiemelkedő képviselője, akadémikus;

1844. február 20. Munkácsy Mihály - festőművész;

1443. február 23. Hunyadi Mátyás - magyar király, latin levelek szerzője, az irodalom és művészet mecénása;

1824. február 24. Szentgyörgyi József - orvos, a magyar meteorológiai kutatások egyik úttörője.

A hónap eseményei, aktuális évfordulók a nagyvilágból!

- 1564. február 15-én megszületett Galileo Galilei olasz csillagász, a távcső első értő felhasználója. Felfedezte a Jupiter négy nagy holdját (Galilei-holdak), mellyel Arisztotelész azon tételét cáfolta, miszerint minden keringő égitest központja a Föld.

- 1886. február elsején kezdte meg tevékenységét a Magyar Királyi Postatakarékpénztár. 1891-re már valamennyi postahivatal ellátta a postatakarékpénztári szolgálatot.

- 1835. február 27-én a budai magyar színházban bemutatták Katona József: Bánk bán c. tragédiáját.

- 1853. ŰŰfebruár 10-én Novák Dániel, Ürményi József és Clark Ádám tervei alapján Budapesten e napon kezdődött el a Váralagút építése ŰŰKülönösen szép Pestre néző, klasszicista kapuépítménye, a másik oldali későbbi munka.ŰŰA hegy átfúrása hét és fél hónapig tartott. Az Alagút tojás alakú boltozattal épült. A Lánchíd felőli bejáratát a hídhoz illően klasszicista stílusban alakították ki. A Krisztinaváros felőli torkolat már az építés korának megfelelően romantikus stílusban épült. Ezt ma már nem láthatjuk: a háborúkban elpusztult, és az Alagút nyugati kapuját új tervek alapján építették meg. ŰŰA rossznyelvek szerint csak azért építették az Alagutat, hogy borús időben bele lehessen tolni a Lánchidat. De ennél sokkal fontosabb oka volt: az Alagút elkészültéig Pestről a Krisztinavárost és a budai hegyvidéket csak a Várhegy megkerülésével lehetett elérni. Amint az Alagút is megnyílt, Buda megközelítése egyszerűvé vált, és Buda átalakult.

- 1893. február 15-én Puskás Tivadar találmányának köszönhetően Budapesten beindult a vezetékes rádió őse, a Telefonhírmondó-szolgálat.

- 1895. február 13-án Lyonban állították ki a szabadalmi oklevelet a francia Lumiere-fivérek találmányáról, a mozgófényképről. 1895. december 28-án Párizsban mutatták be találmányukat a nyilvánosságnak.

Pécel, 2007. január 25.

                                       Csontos Tamásné

Megjelent az ESE-.Híradó c. Gödöllő-Pécel-Isaszeg kistérségi kultúrális és közéleti havilapban.