Sk.írások! : A karácsony jelképei III.rész - Karácsonyi énekek - Csendes éj! |
A karácsony jelképei III.rész - Karácsonyi énekek - Csendes éj!
annbone 2013.12.25. 22:23

„Csendes éj, drága szent éj,
mindenek álma mély.
Nincs fönn más, csak a drága szent pár.
Várja, gyermeke alszik-e már.
Küldj le rá álmot, nagy ég!
Küldj le rá álmot, nagy ég!”
A KARÁCSONYI énekek egyik legkorábbi darabja a 4. századból származik és Poitiers-i Szent Hilarius (300-367) írta. Az a Szent Hilarius, aki az újbor védőszentjének, a Pannóniában született Szent Mártonnak is tanítómestere volt. A nép körében elterjedt és továbbélő öröménekek azonban csak közel egy évezred múlva, a 13. század elején, Giovanni di Bernadone, vagy ahogy a világ jobban ismeri, Assisi Szent Ferenc révén kerültek be templomokba.
Az egyik legszebb karácsonyi ének a „Csendes éj”, melynek szövegét Joseph Mohr, zenéjét pedig Franz Xaver Gruber írta.
A dal premierjére 1818. december 24-én, az ausztriai Oberndorf falucska templomában került sor. Kegyetlen hideg volt Oberndorfban. A folyó befagyott, a hajósok munka nélkül maradtak, az emberek éheztek. Még az ódon hajóstemplom, a Szent Miklós-plébánia orgonája is elromlott. Szomorú karácsonynak néztek elébe. A 26 éves segédlelkész, Joseph Mohr úr ekkor adta oda az egyik versét a szomszédos Arnsdorf község kántortanítójának, Franz Grubernek, aki mellékesen orgonistaként is szolgált az említett plébánián. A 31 éves komponista – állítólag egy óra alatt – megírta a dallamot a Csendes éj című költemény szövegére, amit Szenteste, az éjféli mise végén gitárkísérettel adtak elő a híveknek. A refrén ismétlődését már együtt énekelte velük a gyülekezet.
Azt mondják, ezen az éjszakán megkönnyebbülve mentek haza az emberek. Az egyetértés és a béke, a melegség és a fény egyszerű, vigasztaló üzenetét kapták meg egy bölcsődal formájában – ez valahogy visszaadta nekik a karácsony értelmét abban az ínséges időben. Pontosan az történt, amit a két szerző el akart érni. Arról azonban álmodni sem mertek volna, hogy közös művük egyszer majd valóságos “világslágerré” válik.
A segédlelkészt hamarosan áthelyezték. A dal szövege és kottája az oberndorfi orgonában maradt. Ott akadt rá javítás közben Carl Mauracher, a zillertali orgonaépítő mester. Azonnal felismerte a dal rendkívüli erejét. A tiroli Rainer és Strasser családok énekesei mindjárt fel is vették a repertoárjukba. Rajtuk keresztül jutott el a dal 1832-ben Lipcsébe, sőt 1839 karácsonyán már New Yorkba is. Ettől kezdve feltartóztathatatlanná vált az időtlen karácsonyi üzenet világkarrierje.
Persze az oberndorfiak és a környékbeliek is hamar megkedvelték és megtanulták a Csendes éjt. Karácsonykor mindenfelé ezt énekelték, anélkül, hogy ismerték volna a két szerző nevét. Miután a kántor és a plébános más falvakba került, ott is ugyanez történt. A salzburgi egyházi énekeskönyvbe azonban csak 1866-ban került be a Stille Nacht, vagyis a Csendes éj. A századfordulón aztán a katolikus és a protestáns misszonáriusok az összes kontinensre elvitték. Ma már valamennyi nyelven és dialektusban, több mint 300 fordításban ismeretes – Kínától az ausztrál őslakosokig, az Északi-sarktól a dél-tengeri szigetekig, mindenütt, ahol csak megünneplik a karácsonyt.
Napjainkra Mohr „Stille Nacht! Heilige Nacht!” kezdetű versét már 180 nyelvre lefordították, de még így sem tudta megelőzni Irvin Berlin „White Christmas” című dalát, amit a „Holiday Inn” című filmben Bing Crosby mutatott be (1942). A karácsonyi zenék között az eladásokat tekintve ma ez a legsikeresebb dal. Külön érdekesség, hogy mindkét világsikerű dal, a “Stille Nacht” és a “White Christmas” szerzői is amatőrök voltak.
Oberndorf ma 5600 lakosú osztrák kisváros. Salzburgtól kb. 17 km-re északra fekszik, a Salzach folyó partján. A híd túlsó partja már Németország. A Csendes éj keletkezésének idején ezek a folyóparti települések még elég jól megéltek a kanyargós folyó miatt itt zajló jelentős hajóforgalomból. De aztán a 19. század második felében megjelent a vasút, és a hajózás elvesztette jelentőségét. A szeszélyes, kanyargós folyó viszont maradt, és gyakran kiáradt.
Különösen az 1890-es árvíz okozott nagy pusztításokat, aminek következtében 1906 és 1913 között le kellett bontani a Szent Miklós-templomot is. A helyén egy évtizeddel később egy emlékkápolna alapkövét helyezték el. A teljes egészében a hívek adományaiból épült Csendes Éj kápolnát végül 1937. augusztus 15-én szentelték fel ünnepélyesen, és azóta évente ezrével zarándokolnak ide a dal eredetét kutató emberek. Jönnek amerikaiak is, már akik nem érik be a kápolna azonos méretű másolatával, amely a Michigan állambéli Frankenmuthban található.
Oberndorfba a salzburgi HÉV-vel is eljuthatunk fél óra alatt. Sőt még gőzmozdonyos nosztalgiavonat is indul, amelyen a Mikulás is az utasokkal utazik.
A festői kápolnán kívül igazi látványosság még a karácsonyi vásár. A turisták szívesen látogatnak el a karácsonyi vásárba és a szomszédos múzeumba is. Itt a helytörténet emlékei és a régi karácsonyi díszek mellett megtekinthetik a két szerző életútját és a Csendes éj keletkezésének körülményeit, sőt mindjárt meg is hallgathatják a dalt legkülönbözőbb nyelveken és előadásokban.
Békés, boldog karácsonyt!
Pécel, 2010. november 28. Csontos Tamásné
Megjelent az ESE-Híradó Pécel-Isaszeg-Gödöllő Kistérségi Kultúrális és Közéleti havilap 2010. decemberi számában
http://www.egymast-segito.hu/uploaded/contents/cont270/attachments/ese_1302160397.pdf
|