Három sellő örzi a folyó mélyén a Rajna kincsét, mely birtokosának hatalmat ad az egész világ felett. Alberich, a nibelung, elragadja tölük az aranyat, és föld alatti birodalmába viszi. Wotan, a főisten pompás palotát építtetett Fasolttal és Fafnerral, a két óriással. A nagy munka elkészült, de Wotan vonakodik az óriásoknak odaadni kialkudott bérüket, a szép Freia istennőt. A ravasz Loge isten felhívja az óriások figyelmét a Rajna kincsére, és azok a kincs fejében hajlandók lemondani Freiáról. Wotan és Loge Ieszállnak Nibelheimbe, hogy megszerezzék a kincset. Alberich gyűrüt készíttetett az aranyból, és annak segítségével rabszolgamunkára kényszeríti a nibelungok népét. Loge cselével úrrá Iesznek Alberichen, megkötözik, és a kinccsel együtt a felszínre hurcolják. Alberich megátkozza a gyűrüt és jövendő birtokosait. Wotan maga is megkívánja a gyűrüt, de Erdának, a föld istennőjének figyelmeztetése nyomán azt is az óriásoknak adja. Alberich átka mindjárt hat, a két óriás összevész, és Fafner megöli Fasoltot. Az istenek ezután bevonulnak új palotájukba, a Walhallába.