Placido Grandissimo! – közhelynek ható cím olvasható a sevillai koncertlemez borítóján. Miért és miben is lenne Domingo a legnagyobb? Nekem ugyan nem az: bár a gyakran préselő, állandóan nazális, a szövegmondás terén rendre adóssághalmozó művész igazán vonzó személyiség, elhasználhatatlan művész, nagy színész, igazi sármőr, de hogy egy igénytelen kiadó címkézze a legnagyobb énekesnek, ez még őt is sérti. Mindazonáltal Domingo minden helyszínen minden igényt kielégít. Már többször óvtam olvasóinkat, hogy a Silverline Classics olcsó, bárhol kapható DVD-iből vásároljanak (vacak opera-előadásokat szabdalnak egyórásra stb.), de ha már itt járt Domingo, sokan vehették meg kíváncsiságból, hátha korrekt, expónyitó gálaestet rejt a korong. De a nagy garral előpakolt hangmenüjében képtelenek balanszírozottá tenni a Dolby Digital formátumot, vagy Szokol-minőségéből kisikálni a sztereó hangzást. Mindenhol rosszul írják az évszámot: a sevillai világkiállítás természetesen nem ’90-ben, hanem két évvel később volt. A négynyelvű menü következetlen: mit ér, ha például Domingo – néha egészen hosszú – spanyol konfjait nem fordítják feliratban, és a zene alól is hiányzik a szöveg közreadása. A kásás tévéfelvétel mellé villantott extra egy gyenge kisfilm Pucciniről: miért is róla? Itt sem működik a nyelvmenü: ha németet vagy mást választok, akkor is az angol kommentár hallatszik, felirat nélkül. És hogy muzsikálnak? – kérdezhetik. Hát… nagyon jól – és ugyanaz a magyar származású Eugene Kohn dirigál, aki múlt pénteken Pesten is. Bár a sevillai Carmen-sztori negyedik felvonásbeli kettősét így kibelezve még nem hallottam, de tény: Domingo és Julia Migenes hatásosan énekli el. Aki Migenes kisasszonyt A fecske-áriában hallja, az tökéletes előadást, mezzoszoprán létére éteri magas C-t kap a gyönyörű, karcsú, vérbő játékú művésztől. Én azt mondom: Julia grandissima! (Placido Grandissimo – Silverline Classics DVD) Ókovács Szilveszter