Savinien Cyrano Párizsban, 1619-ben született. Szárd származású ősei, tehetős polgáremberek, a 16. században telepedtek le a francia fővárosban. Az író nagyapja halkereskedő volt, majd jegyzői tisztséget vásárolt, s kisebb birtokokat is szerzett, többek között Bergeracot, amely Párizs közelében, a Chevreuse völgyében feküdt, ugyanott, ahol a janzenisták szellemi központja a Port-Royal kolostor állt. E birtok nevét használja aztán nemesi címként, s valljuk meg, jogtalanul Cyrano. A szinte legendás Cyrano de Bergerac regényes alakját hazánkban elsősorban Edmond Rostand francia költő és drámaíró népszerű tragikomédiájából ismerjük: a kötekedő, nagyszájú s sziporkázón szellemes párbajhőst, akinek harcias végletessége gyengéd és érzelmes szívet, ellágyuló és önfeláldozó jóságot takar.

A zeneszerző Franco Alfano nevét azzal tette ismerté, hogy Puccini Turandotjának a szerző halála miatt befejezetlenül maradt zárórészét ő komponálta meg. Alfano 1875-ben a Nápoly melletti Posillipoban született. A konzervatóriumban zongora, később zeneszerzés szakra járt majd 20 évesen Lipcsében folytatta tanulmányait. Később Párizsba költözött, ahol népszerű táncbetétekkel látta el a Folies-Bergere mulatót. 1916-ban visszatért hazájába számos vonósnégyest komponált s miután befejezte II. szimfóniáját hozzákezdett Cyrano de Bergerac című operájához. Az operavilág az olasz nyelvű bemutatót 1936 január 22-én a római Teatro Reale-ban, majd május 29-én a francia nyelvű előadást a párizsi Opéra-Comique-ban is elismeréssel fogadta.

	Jelenet a Met-előadásból

Szombaton este a Metropolitan Operaházban Antonio Barasorda énekli a címszerepet ebben a tudatosan visszafogott hangszerelésű neoklasszikus stílusú, énekszólamaiban néhol Debussy Pelléas-ára emlékeztető operaritkaságban, amit a Bartók rádió élőben közvetít New York-ból.

A cikkhez csatolt Cyrano természetesen: Placido Domingo!